Fogság után

Az első világháború színházi életéhez hozzátartozik az az egyedülálló előadás-rekonstrukció, melyet 1921. május 22-én a Városi Színházban rendeztek meg. A hazatért hadifogolyszínészek abban a formában adták elő A csárdáskirálynőt, ahogyan Szibériában játszották. Zenéjét Kálmán Imre nyomán Kálix Béla szerezte, a dalszövegeket emlékezetből Fáy György írta.

Hadifoglyok – hadifoglyokért. Városi Színház, 1921. május 22.

Különleges színházi este: az egykori szibériai hadifoglyok a fogolyszínházak egyik legnépszerűbb előadását, A csárdáskirálynőt a hátország közönségének is bemutatták.

167
073

Lengyel József, aki a krasznojarszki színház komikája volt, szabadulása után megírta hadifogolyélményeit. A nagy börtön című dráma, melyet 1929-ben bátyja, Lengyel Menyhért segített a Fővárosi Operettszínház színpadára, középpontba emelte a férfi-színésznő gerjesztette feszültségeket, kendőzetlenül beszélve annak szexuális aspektusáról is. (Lengyel József: A nagy börtön. Tíz kép a szibériai hadifoglyok életéből. Rendező: Bársony István. Zene: Nádor Mihály. Díszlet: Vogel Eric. Fővárosi Operettszínház, 1929. október 24.)

A Magyar Rádió 1934. április 28-án sugározta Mészáros Sándor László és Lengyel József háromfelvonásos hangjátékát, A krasznojarszki Tiszti Színház címmel. A hangjátékban önmagukat személyesítették meg a volt krasznojarszki foglyok, néhány szerepet azonban – mint az elhunyt Gyóni Gézáét is – színészek játszottak. A közvetítés előtt Rihmer István tábornok, a Tiszti Színház egykori igazgatója a krasznojarszki tábor életéről és „a hadifogság magyar kultúrértékeiről” tartott előadást.

Lengyel József: A nagy börtön. Fővárosi Operettszínház, 1929. október 24.
Az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának gyűjteményéből

Contact Us

We're not around right now. But you can send us an email and we'll get back to you, asap.