Színpadok

A hadifoglyoknak először is a játszóhelyet kellett biztosítaniuk. Az első előadásokat általában még ideiglenes helyszínen, például a kantinban vagy a templombarakkban rendezték. Ez utóbbi helyszínnel sok fogolytárs ellenkezését váltották ki, akik túl profánnak tartották a „komédiázást” az istentiszteletek helyszínén. Például Krasznojarszkban a végleges színházépületet istállónak épült barakkokból alakították ki. Az építészeti terveket Bercsényi István készítette el: a négyszázhetvennégy ülőhelyet befogadó nézőteret a színpad felé lejtősen építették, oldalán négy páholy várta az előkelő közönséget.

A színpad előfüggönyét Petrányi Miklós, miskolci festőművész készítette. Zenekari árkot alakítottak ki, melyet a zenészek alagúton keresztül közelíthettek meg. Az épülethez kisebb-nagyobb helyiségeket toldottak, ezek lettek az öltözők, az előcsarnok és a pénztár. Volt próbaterem és díszletraktár, sőt a műszaki személyzet is kapott egy földalatti műhelyt. Később a színházterembe elmés légfűtést építettek.

Bercsényi István Bertalan (Jászberény, 1891–?) főhadnagy, építész. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte 1911-ben. 1914. július 26-án vonult be a 29. honvéd gyalogezredhez. A harctéren előbb szakaszparancsnok, majd 1914. szeptembertől mint zászlóalj segédtiszt küzdött. Több ütközetben vett részt. 1915 nyarán orosz hadifogságba esett. A krasznojarszki hadifogolytáborban tiszti színházat és sportpályát épített. Sok viszontagság után 1920. július 8-án tért vissza hazájába és leszerelt. Kórházgondnok lett Jászberényben.

Petrányi Miklós (1877–1944) festő, iparművész. Budapesti kiállításokon 1900-tól szerepelt. 1922-ben és 1923-ban a Nemzeti Szalonban mutatták be műveit. 1906-ban a milánói kiállításon aranyéremmel jutalmazták alkotásait.

Contact Us

We're not around right now. But you can send us an email and we'll get back to you, asap.